Így védi a munkajog az idősebb dolgozókat
A védett korú munkavállalók a munkáltató felmondásával szemben védelmet élveznek.
E felmondási korlátozás alapján a nyugdíjasnak még nem minősülő, de a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkáltató csak bizonyos kötöttségekkel és szabályok betartásával mondhatja fel.
Mit is jelent a védett kor?
"Védett korban" van a munkavállaló az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül.
Milyen védelemben részesült a régi Mt. alapján a védett korban lévő munkavállaló?
A régi és már nem hatályos Mt. szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntethette meg.
A "különösen indokolt eset" fogalmát a jogszabály nem definiálta, azt a bírói gyakorlat töltötte meg tényleges tartalommal. Ebből fakadóan és az egzakt jogi szabályozás hiánya miatt roppant nehéz helyzetben voltak azok a munkáltatók, akik védett korban lévő munkavállalónak akartak felmondani.
Részesülnek-e munkajogi védelemben a "védett korban" lévő munkavállalók az új és jelenleg hatályos Mt. alapján?
Az új Mt. indokolása értelmében a törvény mellőzi azt a bizonytalan szabályozást, amelynek értelmében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, vagyis a 62. életév eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg, kivéve, ha a munkavállaló egyébként az öregségi nyugdíjon kívül más nyugellátásban részesült. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen értelmezhető és a munkaügyi gyakorlatban bizonytalanságot okozott.
Az Mt. tehát - széleskörű konzultáció eredményeként - továbbfejleszti a "védett kor" intézményére vonatkozó szabályozást. A védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Következésképpen ebben az esetben is a munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait, azok valós, világos és okszerű voltát a munkáltatónak kell bizonyítania.
Önnek ajánljuk!
Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.
Milyen mértékű végkielégítés jár a védett korban lévő munkavállalónak?
Az Mt. szabályozza a többlet végkielégítés mértékét is, abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül. Az Mt. szerint a többlet végkielégítés mértéke a munkáltatónál eltöltött időtartamhoz igazodik.