Mától olcsóbb a szakképzetlen munkás

A munkahelyvédelmi akciótervről szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. Decembertől a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény - közölte az MTI.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkaadó az őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke, a bruttó munkabér 14,5 százaléka, de a kedvezmény alapja legfeljebb 100 ezer forint lehet.

,,Papíron" nem válhatunk szakképzetlenné

A cégek nem minősíthetik át a dolgozóikat szakképzetlenné, ugyanis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekhez nem szükséges szakképzettség. Ilyen a takarító, szemétgyűjtő, lovas kocsival vagy triciklivel dolgozó fuvaros, árufeltöltő, portás, mérőóra-leolvasó, gyorséttermi eladó, valamint az egyszerű ipari vagy mezőgazdasági munkás.

A szakképesítést igénylő munkaköröket egy kormányrendeletben szabályozták 2010-ben. A kereskedelmi munkák közül kimaradt például a pénztáros, így ebbe a munkakörbe felvehetnek a munkaadók olyan embereket, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. Emiatt például ezeknek az embereknek nem is jár a garantált bérminimum, hanem minimálbérért is dolgoztathatják őket.

Félelem: elveszthetik a munkájukat a szakképzettek?

Minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik. Önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál - mondta a távirati irodának Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke korábban.

Az ellenzéki pártok szakpolitikusai több nyilatkozatukban is arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv a munkahelyek számát nem fogja növelni, a meglévő álláshelyek újra elosztása várható. Emellett hangot adtak azon félelmüknek, hogy azok a munkavállalók, akiket kedvezményesen foglalkoztathatnak, kiszoríthatják a középkorú, szakképzett és tapasztalt - ám drágábban alkalmazható - embereket.

Mikor jár a bérminimum?

A dolgozó munkaköre határozza meg, mennyi fizetés jár neki, a szakképzettsége nem számít ilyen esetben. (Például ha valakit eladóként alkalmaznak, ám nincs kereskedelmi végzettsége, akkor is jár neki a bérminimum. Ha viszont egy eladó elmegy gyártósori összeszerelőnek, akkor nem jogosult a törvényileg meghatározott, szakképzetteknek járó legalacsonyabb munkabérre, csak a minimálbérre).

A munkavédelmi főfelügyelőség egy korábbi, országos ellenőrzésén azt vizsgálta, hogy a vállalkozások megadják-e a dolgozóiknak a minimálbért és a garantált bérminimumot. A közel 800 ellenőrzött munkáltató több mint kétharmadánál találtak a valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. 40 százalékuknál találtak munkabérrel kapcsolatos visszaélést. Sokan nem adták meg még a minimálbért sem az alkalmazottaknak. A garantált bérminimumot a munkaadók több mint negyede nem fizette ki, ezzel a dolgozók ötödét rövidítették meg.

A szabályszegések kimagaslóak voltak a kereskedelmi vállalkozásoknál (a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövetők 40 százaléka itt működött), az építőipar és a vendéglátás holtversenyben, 20-20 százalékkal állt a dobogó második fokán.