Végleg elmennek az informatikusok

Jelentősen megugrott az elmúlt 1-1,5 évben a pályájukat külföldön kezdő magyar mérnökök száma. A Telenor egy közelmúltban publikált felmérése szerint például jelenleg a végzős hallgatók 38 százaléka dolgozna szívesebben külföldön, mint itthon, több mint nyolcaduk pedig már konkrétan meg is szervezte külföldi munkavállalását. Emellett a fiataloknál egyre gyakoribb, hogy ilyen esetben már családot is külföldön alapítanak, így nem térnek vissza Magyarországra - írja a Világgazdaság.

A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Svájcban vagy Ausztriában szeretnének dolgozni, és bár a felmérésbe bevont válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb visszatérne, hazánkba, közel harmaduk öt évig biztosan a határon túl élne, 10 százalékuk pedig végleg külföldön telepedne le.

A fiatal mérnökök többségét a magasabb fizetés és a jobb életkörülmények vonzzák Nyugat-Európába és a tengeren túlra, de egyre többen vélekednek úgy, hogy a külföldi cégek jobb karrierlehetőséget, és szakmai fejlődést is kínálnak, mint a magyarországiak.

Itthon is jól keresnek

A tendencia és az indoklás kissé meglepő, mert az informatikusok jellemzően itthon is jól keresnek, azaz a hazai és a nyugati bérek között különbség sokkal kisebb, mint más szakmákban, ahol a tömeges elvándorlás gondot okoz - jelezte a lapnak Vinnai Balázs, az IND Group ügyvezető igazgatója, aki egyben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások (IVSZ) Szövetségének elnökségi tagja.

A szakember szerint éppen ezért nem is feltétlenül a kezdő fizetésekkel van a probléma, sokkal inkább a hazai társaságok által kínált perspektívával. Ennek pedig elsődleges oka az, hogy itthon még igencsak gyerekcipőben jár a karriertervezés, és a cégek - különösen a kis- és közepes vállalatok - nem tudnak felmutatni a pályakezdőknek egy olyan karrierutat, amely versenyezhet a külföldi lehetőségekkel.

Nem jönnek haza

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, és ebben az ágazati szereplők is egyetértenek, hogy nem elsősorban magával a külföldi munkavállalással van a gond, hiszen ez a tapasztalatszerzés révén - bizonyos mértékig, és ha az alkalmazottak idővel visszatérnek - még előnyös is lehet a hazai vállalatoknak. A problémát az okozza, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a pályakezdők hagyják el az országot, és a fiataloknál egyre gyakoribb, hogy ilyen esetben már családot is külföldön alapítanak, s így nem térnek vissza Magyarországra - hívta fel a figyelmet Vinnai Balázs.

Ráadásul a folyamat egyre gyorsul, ami az informatika területén azért jelenthet még más területekhez képest is nagyobb problémát, mert míg például közgazdászból, jogászból, és orvosokból is túlképzés van hazánkban, addig mérnökből kevesebb friss diplomás kerül ki a munkaerőpiacra, mint amennyire az IT-ágazat cégei igényt tartanának - hangsúlyozta az IVSZ elnökségi tagja.

Nemzetgazdasági kérdés az elvándorlás megállítása

A munkaerőpiac keresleti oldala ráadásul ágazati szakértők szerint a következő években tovább erősödhet. Az elmúlt években ugyanis globális tendenciává vált, hogy a korábban a feltörekvő országokba, elsősorban Indiába kihelyezett IT tevékenységeket a multinacionális cégek szép fokozatosan elkezdték visszahozni Európába. Ennek magyarázata a kulturális különbségekben keresendő, amelyek kezelése sok esetben nagyobb ráfordítást követelt a vállalatoktól, mint amennyit az adott tevékenység kiszervezésével meg tudtak spórolni. Mivel a földrajzi határként jellemzően a Boszporusz-Moszkva vonalat szokták emlegetni, ez komoly lehetőségeket rejt a Kelet-Közép-Európai országok IT-ágazatának, és így természetesen hazai informatikusoknak is.

Mindez egyben azt is jelzi, hogy az elvándorlás megállítása akár nemzetgazdasági szempontból is fontos lehet, hiszen a multinacionális technológiai cégek a régiós országok közül minden bizonnyal azokban hoznak létre központokat a megszűnő indiai létesítmények helyett, ahol rendelkezésre áll a szükséges humán erőforrás.

Segít az IVSZ

Az elvándorlás okozta problémákat felismerve idén nyáron az IVSZ létrehozott egy munkacsoportot a kedvezőtlen tendencia megfordítására. Az az elsődleges céljuk, hogy meggyőzzék a fiatalokat: itthon is vannak lehetőségek az IT-szektorban, amely nem mellesleg az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat Magyarországon.

A szövetség egyrészt különböző ma már nemzetközi piacokon működő hazai startup cégek sikertörténeteivel, másrészt az itthonról induló, de külföldi munkát is magukba foglaló karrierutak bemutatásával győzné meg a pályakezdőket a maradásról, felismerve, hogy a problémára hazai bázisú, de külföldön is jelen lévő cégek kínálhatnak megoldást.

Emellett készítenek bizonyos elemzéseket az ágazatban ténykedő kkv-knak, valamint a kormányzatnak, illetve igény szerint tanácsot is nyújtanak abban, hogy milyen módon lehetne itthon tartani a frissen végzett informatikusokat.