Félnek a munkaadók az új Munka törvénykönyvétől

A júliustól hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne. A Policy Agenda a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) cégvezetőit kérdezte az új Mt.-ről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.

A költségeket inkább növeli az új Mt.

Az új Mt.-nek az az egyik fő célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. A Policy Agenda által megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében. Összességében a kkv-k mintegy 13 százaléka gondolja, hogy a törvény révén csökkennek a költségei, de közülük is csak 2 százalék számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások több mint ötöde, és ezen cégvezetők fele költségnövekedéstől tart.

Mindez annak fényében érdekes, hogy az Mt. több elemében is - például a bérpótlék rendszerének átalakítása miatt - lehetővé teszi, hogy a bérköltségeiket csökkenthessék a cégek. Természetesen meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege is: a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, ám más ágazatban nem hoz igazi változást.

Akár leépítéseket is hozhat

Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Mt. tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az Mt. kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.

Talán nem meglepő, hogy a munkavállalói létszámban sem vár a kkv-vezetők többsége változást az új Mt. bevezetésétől. 82 százalékuk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél az alkalmazottak létszámát, 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az új törvény hatására a cégénél csökkenni fog a foglalkoztatottak száma, míg a dolgozók számának emelkedését mindössze 2 százalékuk prognosztizálta.

Egyértelműen pesszimisták a saját ágazatukkal kapcsolatban a cégvezetők, a válaszadók fele arra számít, hogy a következő félévben a saját ágazatában nem változik a munkahelyek száma. Tízből négyen az álláshelyek számának csökkenését jósolják. Ellenkező - optimista véleményt - mindössze 9 százalékuk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során a szektor több munkavállalót tud majd foglalkoztatni.

Az új Mt. erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, szerintük csökken a dolgozók védelme. Ahogy az adatok mutatják, a munkaadók körében sincs "hurrá hangulat" az új jogszabály miatt, sőt inkább pesszimizmusról lehet beszélni.

A kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság

Stabil hazai kkv-szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni - állapította meg a Policy Agenda. Emiatt az kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni a működésüket, illetve könnyíteni az adminisztratív helyzetükön.

Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis- és közepes vállalkozásnak azok a 10 és 250 főt foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérleg főösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon eszerint mintegy 31 ezer kkv működik, amely a magyar foglalkoztatotti létszámnak több mint az egyharmadának (36,1 százalékának) ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.

Ezen arányokat figyelembe véve nemzetgazdaságunknak tehát kulcskérdést jelent, hogy a kkv-szektor számára a foglalkoztatási szabályok milyen mozgásteret biztosítanak. Ebben a tekintetben a leglényegesebb jogszabály a Mt. lehet.