Profession

Az Európai Bizottság negyedéves munkaügyi jelentése szerint az Európai Unió egyes tagországainak munkaerőpiacán volt némi javulás, de a foglalkoztatási és szociális helyzet továbbra sem biztató. A jelentés megerősítette, hogy a foglalkoztatás az EU-ban stagnál, az euróövezetben pedig csekély mértékű csökkenést mutat. Az uniós munkanélküliségi átlag az év eleje óta 10 százalék fölött van, és a vizsgált időszakban a tagállamok nagy részében emelkedett.

Andor László uniós foglalkoztatási biztos szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a tagországok jelentős részében romlik a foglalkoztatási helyzet és a megélhetési feltételek is kedvezőtlenebbek. Ez szerinte alátámasztja annak fontosságát, hogy a nemzetközi gazdasági válságra "robusztus" megoldást találjanak az EU-ban, a tagállamok pedig tegyenek eleget azoknak az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a brüsszeli bizottság fogalmazott meg számukra. "Támogatni kell az erősen munkahelyteremtő hatású növekedést, és meg kell előzni a munkanélküliek tartós kizárását a munkaerőpiacról" - fogalmazott brüsszeli közleményében a magyar biztos.

A jelentés szerint egyre több nő dolgozik, a fiatalok munkanélkülisége viszont egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy míg a nemzetközi válság kezdetén bekövetkezett sokk miatt a szociális védelemre szolgáló kiadások növekedtek a tagországok többségében, 2009 óta ezek mértéke csökkenőben van.

Ezek a legnépszerűbb célországok

Az Európai Bizottság a jelentésében megvizsgálta a munkaerő nemzetközi mozgását is: a dél- és a közép-európai országokból is egyre többen távoznak külföldre a munka reményében. Ugyanerre a megállapításra jutott a migrációs jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Valamelyest megnövekedett a kivándorlás az euróövezet pénzügyi nehézségekkel küzdő országaiból, de a jelenség egyelőre nem ölt jelentős méreteket - állapították meg a szerdán Brüsszelben közzétett dokumentumban.

Az idei migrációs jelentés szerint Görögországból, Írországból, Portugáliából és Spanyolországból tapasztalható némi kivándorlás - állapította meg a brüsszeli sajtótájékoztatón José Ángel Gurría, az OECD főtitkára. Az emigrálók zöme korábbi bevándorló, aki most, miután választott új hazájában növekszik a munkanélküliség, hazatér. Kivétel ez alól Írország, ugyanis az írek az angol nyelv birtokában könnyebben megtalálják a helyüket akár Ausztráliában, akár más, gazdasági növekedést mutató országban.

Főként Görögországból, Olaszországból és Portugáliából telepednek át viszonylag sokan Németországba, ahol alacsony a munkanélküliségi ráta.

A jelentés Magyarországról szóló része megállapítja, hogy nem jelentős az országban tartózkodó külföldi állampolgárok számaránya: tavaly az összlakosság mindössze 2 százalékát tette ki. Ennek a mintegy 200 ezer embernek a 40 százaléka a környező országokból származó magyar volt. Tartós bevándorlók - akik legalább egy éven át tartózkodnak Magyarországon - 2010-ben 23 900-an érkeztek, 6 százalékkal kevesebben, mint 2009-ben, és 2008 óta 32 százalékkal csökkent a számuk.

Az OECD-jelentést ismertető sajtótájékoztatón részt vett Andor László, valamint Cecilia Malmström, a belügyi témákkal foglalkozó EU-biztos is, aki egyebek közt kiemelte: ha az unió gazdasági versenyképességre törekszik, akkor képessé kell válnia harmadik országokból származó, magasan képzett szakemberek Európába vonzására.

A párizsi székhelyű OECD globális jellegű intézmény, amelynek az a célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdaság- és szociálpolitika kialakításában. Magyarország 1996 óta tagja a szervezetnek.

 

- Profession.hu

További rövid hírek