Virágzik az árnyékgazdaság

A magas munkáltatói közterhek, a minimálbér, az elvárt béremelés, valamint a jelentős adminisztráció együttesen akadályozzák a foglalkoztatás bővítését a mikro és kisvállalkozásoknál - véli az Adótanácsadók Országos Egyesülete.

A terhek 10 százalékos csökkentése egy új munkahely megteremtését eredményezné a 10 főt alkalmazó kisvállalatoknál - mondta Zara László elnök. Szerinte nemcsak új munkahelyeket lehetne teremteni, hanem legalizálni a feketén vagy szürkén dolgozó emberek munkaügyi helyzetét.

Egyre több vállalkozás talált kiskapukat az idei drasztikus minimálbér- és garantált bérminimum emelés miatt, a fekete- és szürkegazdaságba menekültek - tette hozzá Siklós Márta, az egyesület általános alelnöke. Kényszervállalkozóvá lettek az emberek, és sok kis cég csak úgy tudta kigazdálkodni a béremeléseket, hogy minimálbérrel és részmunkaidőben jelentette be az alkalmazottakat, akik valójában teljes munkaidőben dolgoznak, és zsebből kapják a fizetésüket. Zara László is megerősítette ezt, hozzátéve, hogy sajnos sokszor elbocsátás lett a vége a történetnek, mert nem tudta kigazdálkodni a vállalkozás a béremelést.

Míg az Európai Unióban átlagosan 16 százalékos az árnyékgazdaság, hazánkban 24 százalékos - mondta az alelnök asszony. Az EU-tagállamok közül 2011-ben a görögök után nálunk volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta (15-64 évesek körében 56,4 százalékos), amely több mint 8 százalékkal volt rosszabb, mint az uniós átlag.

Kétszeresére nőtt a bérköltség

2012-ben a minimálbér emelése és az elvárt béremelés hatására a munkaadók helyzete tovább romlott. Zara László felhívta a figyelmet: az alacsonyabb bérek emelése miatt bérfeszültség alakult ki a dolgozók között, hiszen azoknak is emelni kellett, akiknek nem volt kötelező. Fel kellett zárkóztatni a fizetéseket, a minimálbéremelés feljebb tornászta a kissé magasabb fizetéseket is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Siklós Márta elmondta: 142 ezer forintos nettó átlagkeresetű (egyedülálló, gyermektelen) alkalmazott után a munkaadónak csaknem kétszer ennyi bérköltséggel kell számolnia. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy 100 forintnyi nettó kereset 200 forintba kerül. Ez az OECD-országok között igen előkelő helyre röpíti Magyarországot: a magyar dolgozó a harmadik legdrágább munkavállaló - tette hozzá.

Javaslatok, ötletek

A szakemberek a költségvetés vitájának a kezdete előtt fel szeretnék hívni a döntéshozók figyelmét: ha bővíteni akarják a foglalkoztatást, akkor azt kiszámítható és az adminisztráció túlburjánzását megfékező jogalkotással segíthetik elő, például következetesen végre kellene hajtani az "Egyszerű Állam" névre keresztelt bürokráciacsökkentő programot, amelyet tavaly fogadtak el, ám eddig nem sok változást okozott. A kormányzati tervek szerint ez a program 500 milliárd forint megtakarítást jelentene, amelyet akár foglalkoztatás-bővítésre is fordíthatnának - tette hozzá az elnök.

Az egyesület aggasztónak tartja, hogy 2012-ben a bruttó átlagkereset a versenyszférában 7 százalékkal nőtt, miközben a magyar GDP stagnál, és az idén jó esetben is csak minimálisan nőhet. Vadász Iván szakmai alelnök szerint megoldás lenne, ha a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése nem haladná meg a GDP növekedés ütemét, és az elvárt béremelés intézményét megszüntetnék 2013-tól.

Az is munkahelyeket teremtene, ha az alkalmi munkát, egyszerűsített foglalkoztatást arra használnák, amire kitalálták ezeket. Zara László szerint szabályozni kellene ezeket, ugyanis ma rendkívül sok a visszaélés e területen, a vállalkozások adóelkerülésre használják a foglalkoztatási formákat.

A szervezet üdvözöli, hogy a miniszterelnök néhány napja úgy nyilatkozott, hogy a szociális hozzájárulási adó várhatóan csökken. Emellett az egészségügyi hozzájárulást is csökkentenék. A hazai mikro- és kisvállalkozások csak úgy tudnak életben maradni, ha költségeik és adminisztratív terheik csökkennek, és az így megtakarított forrásokat érdemi tevékenységükre tudják fordítani - vélekednek az adótanácsadók.