Egyelőre marad változatlanul a szabadságunk - de már nem sokáig

2012. június 13. Forrás: D. I.

Hasznos: - + Nyomtat

Három esetben kell még a régi Munka törvénykönyvét alkalmazni július elseje után: az idén még nem változik a szabadság kiadása, a szerződéstől eltérő foglalkoztatás és a távolléti díj számítása.

Július 1-jével lép hatályba az új Munka törvénykönyve (Mt.). Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt még nem fogadták el, de azt már tudni lehet, hogy lesznek olyan részek, amelyek csak jövő év elején változnak.

Ennek praktikus okai vannak: ezek olyan folyamatban lévő dolgok, amelyeknek az év közben való megváltoztatása olyan bonyolult lenne, és hatalmas adminisztrációs többletet jelentenének, hogy inkább csak 2013 januárjától vezetik be - mondta Dr. Pál Lajos munkajogász, az új Mt. egyik szerzője egy konferencián.

Szabadság

A jelenleg hatályos Mt. szerint kell kiadni 2012-ben a szabadságokat. Egy munkavállalónak éves szabadságkerete van, és az nincs szigorúan meghatározva, hogy havonta-félévente mennyit "használhat fel" ebből. Így minden egyes munkavállaló esetében újra kellene számolni a szabadságokat, lezárni az első félévet, ha a törvény eme része is hatályba lépne jövő hónapban - derült ki a DEVISE tanácsadó cég és a hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. közös rendezvényén.

Az új Mt. szerint az alapszabadság 20 nap marad. A munkáltatóknak évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az életkorral nem az alap-, hanem a pótszabadság növekszik majd: ahogy idősödik a munkavállaló, egyre több jár neki, 25 éves kortól 21 nap, 28 évesen már 22 nap, s így tovább, mígnem 45 éves kortól már 30 nap.

Januártól mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy csemete után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénye, ez a változás tehát kedvező a családosoknak. Az új törvény szerint nemcsak a vér szerinti és örökbefogadó szülőnek, hanem az anya vagy apa házastársának is jár majd - feltéve, ha a gyermek az ő háztartásukban él.

Jövő év elejétől a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a tárgyévet követő évre átvihetik a szabadságot. A munkajogász szerint így előfordulhat, hogy a 2013-as szabadságok egy részét a következő év december végéig adják majd ki. Szerinte általános megállapodás erről nem lesz köthető, hanem minden évben meg kell majd újítani a nyilatkozatot.

Az új törvényből kikerült az építkezésre járó fizetés nélküli szabadság, ám ha valaki mondjuk december 27-én igénybe veszi ezt, és átcsúszik 2013-ra, akkor a szabi teljes időtartamára a régi Mt. rendelkezései vonatkoznak. A szabadság csak a munkaviszony megszűnésekor lesz megváltható pénzben, az új Mt.-be nem került bele a kismamák felhalmozódott szabadságának a kifizetése. Pál Lajos szerint ennek az az oka, hogy a rendelkezés ütközött az egyik EU-irányelvvel.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ilyen például a kiküldetés, a kirendelés, átirányítás vagy épp a dolgozó kölcsönadása más munkaadónak.

Az új Mt.-ben ez sokkal szigorúbb lesz, mint a jelenleg hatályosban: összesen 44 munkanapra lehet valakit munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni (korábban ennél jóval több nap állt a munkaadó rendelkezésére).

A törvény ezen szakasza azért csak jövőre lép életbe, mert igencsak problémás lenne arányosítani, újra számolgatni az így ledolgozott napokat.

Dr. Pál Lajos szerint a munkaadó a jövőben egy féléves külföldi kiküldetést már nem ilyen módon, hanem munkaszerződés-módosítással teheti meg. Ha egy másik munkaadónak adja kölcsön a dolgozót, akkor pedig új szerződést kell majd kötni - például egy határozott idejűt az új munkáltatóval.

Távolléti díj

Az új Mt. szerint megszűnik az átlagkereset fogalma, a helyét a távolléti díj veszi át. Ezzel sok esetben rosszabbul járnak a dolgozók - főként azok, akiknek az alapbérük mellett különböző pótlékok és prémiumok is jártak. A távolléti díj számítása még az idén a régi rendszer szerint végzik, ennek az oka szintén az egyszerűség. A pótlékrendszer átalakítása miatt igencsak bonyolulttá válna, ha július elsejétől kellene alkalmazni az új szabályokat.

Felvetődhet például az a probléma, hogy ha a munkaszerződésben a végkielégítés alapjául az átlagbért határozták meg, akkor ez a része a szerződének érvénytelenné válik, és a távolléti díj alapján számítják majd ki. Ha egy dolgozó megnyeri a munkáltatója ellen a munkaügyi pert, akkor sem átlagbér alapján jár majd a pénz neki. Sok ezer forinttal kevesebb lesz ezekben az esetekben a "járandóság".

A Kollektív Szerződés (KSZ) sokszor átlagkeresetet ír elő, ebben a jövőben majd azt is meg kell határozni, hogy pontosan hogyan is kell ezt kiszámítani.
 

- Profession.hu

További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban
További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban

Kalkulátorok

www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Milyen szakmát tanuljak?

2014. július 25.
Gimnáziumi érettségi után mindenképp érdemes elvégezni egy OKJ-s képzést, megtanulni egy olyan szakmát, amely kelendő a munkaerőpiacon. Bővebben

-

Így válasszuk ki a vezetőt! (X)

2014. július 23.
Vezető-kiválasztás "beépített extrákkal" - ezt kínálja egy tanácsadó cég. Bővebben