Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölte: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-novemberben 1,853 millióan dolgoztak, 27 ezer fővel (1,5 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 39 ezer fővel, 5 százalékkal csökkent, így 735 ezren maradtak. A bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó bérek pedig átlagosan 6 százalékkal haladták meg az előző évit.

Meglepődtek az elemzők

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője a távirati irodának kifejtette: a várakozásoknál gyorsabban nőttek a bruttó bérek novemberben az előző évihez képest, ami jórészt bázishatásokkal magyarázható: egy évvel korábban ugyanis 1,2 százalékos bércsökkenés volt megfigyelhető az szja-változás miatt, ami a bérek és bónuszkifizetések átcsúsztatását okozta.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, a 6 százalékos bruttó növekedés kicsit nagyobb a vártnál, az elemzők 5-5,5 százalék közöttit vártak. Kissé meglepőnek nevezte az is, hogy a gazdasági recesszió ellenére a versenyszférában az októberi 4,7 százalék után novemberben 5,4 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek éves alapon, azaz a visszaesés ellenére gyorsult bérnövekedés. Ez pedig nincs összhangban recessziós környezettel – tette hozzá.

Novemberben a nettó kerestek a családtámogatások nélkül is érdemi emelkedést mutatnak. Árokszállási közölte: ez változni fog, s a nettó növekedés a jövőben lassul, 2012-ben biztosan nem lesz akkora, mint az elmúlt évben. Ezt azzal magyarázta, hogy a jövedelemadó-változások az idén egyenlőtlenül érintik a dolgozókat, az átlag alatti keresetűek rosszabbul, míg az átlag fölött keresetűek jobban járnak majd. Ehhez negatív tényezőként hozzájárul még az infláció, illetve az is, hogy az állami transzferjövedelmek szerkezete megváltozik. Ezek összességében csökkentik a háztartások reáljövedelmét, ami kihat a fogyasztásra is – a visszaesés az idén elérheti a 2,5 százalékot is.

Laza a munkaerőpiac

Suppan Gergely szerint a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető. A foglalkoztatás visszaesése – amit a közszféra létszámának csökkenése okoz – jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése.

Árokszállási Zoltán kifejtette: a versenyszférát illetően nagy kérdés, hogy egyszeri megugrásról van-e szó, s ha igen, akkor hogyan alakul a következő hónapokban a foglalkoztatás. A munkaerőpiacot befolyásolja az is, hogy az információk szerint a kormány erősítést tervez a közfoglalkoztatásban.