Ennyi lett a minimálbér

Az, hogy 93 ezer forintra emeli a kormány a minimálbért, 0,5 százalékos nettóbér emelkedést jelent. A garantált bérminimum 108 ezer forint, ami nettó 0,3 százalékos emelkedést hoz. A minimálbérről korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén döntöttek, ott beleszólhattak a végeredménybe a munkavállalók és a munkaadók képviselői is. A 2011-ben hozott törvény értelmében azonban az OÉT megszűnt, helyét a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) vette át, ahol a szakszervezeteknek és a vállalkozói szférának csak ajánlási joga van, a bérek mértékét a kormány dönti el, és rendeletben szabályozza.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány úgy érzékelte: ha ennél magasabb minimálbér és bérminimum emelést írtak volna elő, akkor az foglalkoztatási problémát okozott volna. Az államtitkár hozzátette, hogy a kormány szerint a bérekkel kapcsolatos jövő évi változások (minimálbér, bérminimum, bérkompenzáció) nem csökkentik, és nem is növelik a foglalkoztatást.

A bérkompenzációnál 5 százalékos kompenzációt várnak el a munkaadóktól, s csak az ezen felüli részt állja az állam. Egy munkáltató csak akkor kaphat bérkompenzációt, ha minden olyan dolgozójánál biztosítja a nettó bér megtartását, akinél a kézhez kapott fizetése csökkenne az adóváltozások miatt. A bérkompenzáció összegét a fizetendő munkáltatói járulékból (amit 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívnak) vonhatják majd le a cégek.

Ha egy munkaadó nem tudja/akarja emelni a jövedelmeket, akkor az a ,,büntetés", hogy a közbeszerzési és más pályázatokból kizárják a vállalkozást. Ha viszont a dolgozók legalább kétharmadánál kompenzálja az adójóváírás megszűnése miatt kieső bért, akkor nem jár az állami bérkompenzáció, ám a támogatásokra, állami megrendelésekre ugyanúgy pályázhat a cég.