Kevesen akarnak Németországban dolgozni
A német szövetségi munkaügyi hivatal szerint a mintegy 55-60 ezer kelet-európai érkezett az országba a májusi munkaerő-piaci nyitás óta. A munkaadók szerint sokkal több migráns szakemberre lenne szükség.
Önnek ajánljuk!
A lanyha érdeklődés három okra vezethető vissza a Bundesagentur für Arbeit (BA, azaz a német foglalkoztatási szolgálat) vezetője, Frank-Jürgen Weise szerint – írta korábban a távirati iroda. A munkavállalók számára azok az országok vonzóbbak, ahol már korábban is lehetőségük volt dolgozniuk, ugyanis ezekről már vannak munkavállalói tapasztalatok. Emellett német nyelv megtanulásától sokan idegenkednek, illetve harmadikként azt említette, az adott ország fogadási kultúrája, munkapiaci rugalmassága is számít.
Emellett persze a hazainál jóval magasabb fizetések miatt indulnak el sokan. Németországban korábban is magasabb jövedelmet szerezhettek a kelet-európaiak, ám a 2012-es adó- és járulékfizetési szabályok változás miatt éves szinten 160 euróval emelkedik az átlagjövedelem az országban – írja a Süddeutsche Zeitung.
A lap számításai alapján a legnagyobb mértékű tehercsökkenést a nyugdíjbiztosítási járulék mérséklődése jelenti. A munkaadó és a munkavállaló által közösen fizetett járulék mértéke együttvéve a 2011-es 19,9 százalékról 19,6 százalékra csökken. Ez az átlagos keresetű munkavállalóknak éves szinten nagyjából 60 euró megtakarítást jelent, a járulék- és adófizetési szabályok minden egyéb változását figyelembe véve pedig összesen 160 euróval csökkennek a terhek. Ez csaknem akkora összeg, mint egy átlagos lakás havi rezsiköltsége.
A német munkaügyi kutatóintézet (IAB) adatai szerint május 1-je óta összesen 61 577 bevándorló érkezett Németországba a nyolc országból, vagyis a balti államokból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról és Szlovéniából. A bevándorlók kétharmada lengyel volt. A nyitás előtt egyes német gazdaságkutató intézetek több százezer új munkavállalót jósoltak – volt, amelyik 800 ezer kelet-európai munkást várt.
A kutatók szerint inkább az angol nyelvterület volt vonzó a migráns munkásoknak: a becsléseik szerint a külföldön szerencsét próbáló dolgozók 80 százaléka Nagy-Britanniába vagy Írországba ment. (A brit Home Office adatai szerint az Egyesült Királyság 7 évvel ezelőtti munkaerő-piaci nyitása óta legalább 800 ezer - 1 millió kelet-európai dolgozott az országban. A német nyelvterületre induló magyarok emellett szívesen mennek Ausztriába dolgozni – leginkább a földrajzi közelség a vonzó.)
