Profession

Százezer svéd koronányi, csaknem 2,9 millió forintnyi bankjegyet égetett el egy svéd feminista párt egy kerti partin. A céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a női és a férfi fizetések közötti 19 százalékos különbségre. Magyarországon ennél kissé szerencsésebb a szebbik nem: egy felmérés szerint "csak" 13 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.

Az Európai Unióban egyre több nő dolgozik, 2005 és 2009 között 57-ről 59 százalékra emelkedett a számuk. Az "egyenlő munkáért egyenlő bért" uniós irányelv azonban ritkán valósul meg, a férfiaknak általában jóval magasabb a keresetük. A nemek közötti bérolló az Eurostat adatai szerint az EU-ban átlagosan 18 százalékos - tehát az azonos munkát végző férfiak fizetése ennyivel magasabb a nőkénél. A hivatalos adat szerint Magyarország például az átlag közelében található a maga 17,5 százalékával.

A magyar férfiak általában nem tartják égető problémának a nemek közötti bérkülönbséget - olvashatjuk a Humán Rent Európa egy korábbi felmérésében. A válaszadó férfiak negyede szerint pedig nem éri a nőket diszkrimináció a munkában.

A menedzsereknél nyílik a legnagyobbra az olló

Hazánkban átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi munkavállaló - derül ki a Merces.hu online fizetési felmérés egyik kutatásából, amelyet az oldal látogatóinak a válaszai alapján készítettek. Az eredményekből kiderült, hogy a pályán eltöltött évek számával a két nem közti bérszakadék egyre szélesebb: több mint 6 éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet. A pályakezdők esetében a különbség 8 százalék.

A fizetési olló a topmenedzserek között nyílik a legszélesebbre: itt átlagosan 27 százalékos a különbség, természetesen ugyancsak a férfiak javára. A pénzügyi menedzsereknél a nők átlagosan 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az ügyvezető igazgatóknál a különbség 43, a gazdasági- és pénzügyi igazgatók esetében 39 százalék. A HR- és marketingigazgatók között a hölgyek fizetési hátránya átlagosan 35 százalék.

Hasonlóan éles a megkülönböztetés az érettségi nélküli munkavállalók körében is, a jövedelmi különbség itt 22 százalékos. Érettségivel és egyetemi diplomával pedig 14 százalék. Az érettségivel rendelkezők esetében például egy hölgy szakács átlagosan a kétharmadát, egy recepciós a négyötödét, egy értékesítési menedzser pedig a háromnegyedét keresi férfi kollégáinak. Egy egyetemi diplomával rendelkező női key account manager munkáját 36 százalékkal, egy PR menedzserét 35 százalékkal, egy jogászét pedig 14 százalékkal alacsonyabb bérrel honorálják, mint a férfi kollégáikét.

Az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan 9 százalékkal, a tanároknál "csupán" 5 százalékkal keresnek kevesebbet a hölgyek. Az iskolaigazgatóknál nincs számottevő különbség a két nem között, míg az orvosok esetében a hölgyek átlagosan 3 százalékkal többet keresnek a férfiaknál.

Pénzt égettek

A svéd Feminista Kezdeményezés (Feministiskt Initiativ) nevű párt provokatív akcióra szánta el magát, hogy felhívja a figyelmet a nők bérhátrányára. Százezer svéd koronát égettek el egy kerti partin kamerák és mikrofonok előtt - írta az MTI. A párt szerint Svédországban a nők 19 százalékkal keresnek kevesebbet az ugyanolyan pozícióban dolgozó férfiaknál. Egy perc munka után összesen 100 ezer korona lesz a hátrányuk. Éppen ezért választották ezt az összeget. Gudrun Schyman, a párt elnöke elmondta, a pénzt választási kampányukra adományozta egy reklámcég. Úgy vélték, fél oldalas újsághirdetés helyett nagyobb zajt kelt egy ilyen akció.

A párt vezetője kifejtette: eddig egy párt sem tett a női-férfi keresetkülönbségek kiegyenlítéséért. Pedig havonta 4700 korona (139 ezer forint) a hölgyek bérhátránya. Szerinte érthetetlen, hogy egyre több szakmában előretörnek a hölgyek, a fizetések pedig ezzel párhuzamosan csökkennek. Példaként a tanári pályát hozta fel: évtizedekkel korábban ezt a férfiak dominálták, aztán a szakma elnőiesedett. A presztízse csökkent, a bérek sem tartottak lépést a gazdasági fejlődéssel. Schyman éppen ezért olyan állami pénzalap felállítását kezdeményezi, amelyik a bérkülönbségeket kiegyenlíti.

- Profession.hu