Törvény tiltja a munkahelyi alkoholfogyasztást

Az Egyesült Királyságban nemrég vezették be a "Vállalati gyilkosság és emberölés" elnevezésű törvényt, melynek értelmében a munkáltató ellen, aki tudatosan engedélyt ad rá, hogy dolgozói alkoholos befolyásoltság alatt menjenek munkába, büntetőeljárás indul. A Jaluch HR tanácsadó szerint ez az oka annak, hogy megnövekedett a téma iránt érdeklődő munkaadók száma. Gina Leccacorvi, a cég elnöke szerint "a vasút és a gyáripar szorította vissza először ezt a tendenciát, most az irodai alkalmazottaknak is résen kell lenni. A munkahelyi ivászat rontja az ítélőképességet, ami veszélyeztetheti a kollégák testi épségét is" - írta a HR Magazine nyomán a Media Age - HR Press.

Európában nagy hagyománya van

Az alkoholfogyasztási szokások mélyen gyökereznek az európai kultúrában, ezért a megelőzésre vagy a fogyasztás csökkenésére irányuló küzdelemhez a társadalom támogatása szükséges. A legtöbb alkoholt fogyasztó húsz ország közül 16 európai. Magyarország az abszolút rangsorban a 17. - áll a KSH 2008-as adataiban. Hazánkban egy év alatt 12 liter égetett szesznek megfelelő alkoholos italt fogyaszt a lakosság, ennek közel a fele bor, és ezzel a 13. legnagyobb borfogyasztó ország vagyunk.

A munkahely a megelőzés egyik lehetséges színtere. A vállalatokat nem csak a saját szűken vett gazdasági érdekeik felismerése, hanem a társadalmi felelősségvállalási kultúra is fokozottan kell, hogy jellemezze - hívja fel a figyelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Az Európai Unióban rövid múltra tekint vissza az a nézet, hogy erőteljesebben támaszkodni kell a vállalatok szociális felelősségtudatára, azaz arra kell ösztönözni őket, hogy mint "testületi állampolgárok" ne csak a profit maximalizálására koncentráljanak, hanem a közös szociális javakba is ruházzanak be. A társadalmi felelősségvállalásról (CSR) tanúskodó intézkedések általában annál tartósabbak, minél szorosabban kapcsolódnak a stratégiához.

Magyarországon kirúgáshoz vezet az italozás

A munka törvénykönyvében szerepel, hogy a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása és megvalósítása. Emiatt köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy az alkalmazottak megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, így általában joga van megszondáztatni dolgozókat. Ha valaki ittasan végzi a munkáját, akkor akár el is bocsáthatja.

Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését megtagadja, akkor a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Vannak olyan munkakörök - például a sofőrök, egészségügyi dolgozók vagy tanárok esetében -, ahol jogszabály írja elő a józanságot. Ha pedig kiderül, hogy alkoholt fogyasztottak, akkor a főnöke eltilthatja a dolgozót a munkavégzéstől az adott napon, vagy pedig rendkívüli felmondással elbocsáthatja.

A munkáltató kötelezettsége, hogy a bekövetkezett munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést bejelentse, kivizsgálja, nyilvántartásba vegye. A balesetek közül a súlyos - halálos, életveszélyes, súlyos csonkulással járó - baleseteket haladéktalanul be kell jelentenie a munkáltatónak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes szervezetének. Az orvosi vizsgálat során megállapítható a balesetet szenvedett munkavállaló alkoholos vagy drogos befolyásoltsága, ám érdekes módon a felügyelőség a munkahelyi balesetek elég kis hányadánál állapítja meg, hogy a kiváltó ok ez lett volna.

Programok a megelőzésre

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Office - ILO) és az ENSZ Nemzetközi Kábítószerkontroll Programja (UNDCP) tíz éve indítottak el egy programot és kutatást a vállalati alkoholfogyasztás megelőzésére. A tapasztalatok akkor azt mutatták, hogy az alkohollal kapcsolatos problémákat nagyon nehéz feltárni. Évekbe telik, amíg kiderül, hogy valamelyik kolléga alkoholista, főként azért, mert ezt a betegséget mindenki magánügyként kezeli, és a közvetlen munkatársak szolidaritása miatt a vezetőség nem vesz észre semmit. A cégek vezetői általában igyekeznek minél hamarabb megszabadulni szenvedélybeteg munkavállalóiktól.

Az ILO-program a vállalatvezetést arra ösztönözte, hogy ne azonnali kirúgással reagáljon, ha kiderül az alkoholfüggőség, hanem próbáljon meg segíteni. Hazánkban több cég is csatlakozott akkor a programhoz - olvashatjuk az ÁFSZ honlapján, ahol a Paksi Atomerőmű példája szerepel. A vállalatnál szigorú biztonsági előírások vannak, a Munkavédelmi Szabályzata a "munkára képes állapot" egyik követelményeként előírja, hogy a dolgozó szervezetében az üzemi területen való tartózkodás időtartama alatt nem lehet alkohol, ezt szigorúan ellenőrzik is. A projekt során létrehoztak a dolgozóknak egy önértékelő módszert, illetve képzést és tanácsadást indítottak problémák korai felismerésére, az egészségvédelmemre és a rehabilitációra.

Sajnos a téma azóta sem veszített az aktualitásából. Az ÁFSZ kiemelten kezeli a kérdést: egy munkahelyi drog- és alkoholmegelőzési programot hozott létre, amelynek részletei a weboldalukon olvashatók (http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=alkdrogprev_projekt).

Fotó: profimedia.hu