Csak szabályosan: a munkaviszony megszüntetés folyamata

2009. március 26. Forrás: Profession.hu - dr. Hargittay Szabolcs

Hasznos: - + Nyomtat
A munkaviszony megszüntetésének menetében is ügyelni kell, hogy megfeleljen a jog által előírt követelményeknek. A döntést minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell meghoznia, azonban az általa meghozott döntést más személy (közvetlen felettes) is közölheti a munkavállalóval. A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. Az átadás időpontját hitelt érdemlő módon kell igazolni, mert adott esetben ez perdöntő tény lehet.

A gyakorlatban ez kétféle módon képzelhető el: személyes átadás esetén a jognyilatkozatra rá kell vezetni az átadás időpontját és azt aláíratni a címzettel, postára adás esetén pedig tértivevénnyel kell igazolni az átadás időpontját. Például a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés esetében kiemelten fontos jelentősége van a közlés időpontjának. Ha ugyanis a munkáltató a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló nyilatkozatát csak a próbaidő lejártát követően közli a munkavállalóval, e nyilatkozat jogellenes.

Személyes átadás esetén a jognyilatkozatra rá kell vezetni az átadás időpontját.

A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Ez a szabály irányadó a munkáltatói rendkívüli felmondással kapcsolatban is, ugyanis a közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve itt is, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A munkáltató kötelezettségei 

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit azonban a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

További munkáltatói kötelezettség, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony (i) a próbaidő alatt azonnali hatállyal (ii) rendkívüli felmondással (iii) azonnali hatályú közös megegyezéssel (iv) a munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt kérte a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra munkaviszonyának megszüntetését (v) valamint a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés folytán szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.

A fenti alakiságok betartásának kiemelt jelentősége van, mert ezek elmulasztása vagy hibás alkalmazása esetén a munkaügyi bíróság sokszor már figyelembe sem veszi a munkáltató érdemi érveit. 

Ü

Indokolási kötelezettség

A munkáltatói rendes és rendkívüli felmondáshoz kötődik, ám jelentősége miatt mégis külön alpontot érdemel a munkáltató indokolási kötelezettsége. A munkáltató - nyugdíjas munkavállaló kivételével - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A bírói gyakorlat szerint e törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. Ennek azért van óriási jelentősége, mert vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló.

Fontos továbbá, hogy nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.

Kapcsolódó cikkek:
Mire ügyeljük a munkaviszony megszüntetésekor?
A munkaviszony megszüntetésének formái

Iratminták:

Munkaviszony megszüntetése a határozott idő előtt

Munkaviszony megszüntetése rendes felmondással

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt azonnali hatállyal

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Munkaviszony megszüntetés rendkívüli felmondással

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a témával kapcsolatos részletes jogszabály ismertetést és tájékoztatást, ezért kérjük vegye figyelembe, hogy minden egyedi ügyben adott tanácshoz az eset összes körülményeinek ismerete szükséges.

- Profession.hu

További cikkek a munkajogról
További cikkek a munkajogról

Kalkulátorok

www.facebook.com/Profession.hu

Keressen a cikkek között

A cikkekben való kereséshez írja be a kulcsszót, és nyomja meg az OK gombot.

Kapcsolódó témák

-

Munkavégzés a hidegben: 5 dolog, amihez jogunk van

2013. december 25.
A legnagyobb hidegben extra pihenőidő, tea, de akár a munkavégzés alóli felmentés is járhat. Bővebben

-

Így betegít meg az iroda

2013. augusztus 22.
Íme az irodai munkavégzés három legnagyobb veszélyforrása, melyet hajlamosak vagyunk alulértékelni. Bővebben